Cégnév: Taizen Kft.
Postai cím: 1119 Budapest, Etele út 26 4/37
E-mail: harcosokutja[kukac]harcosokosvenye.hu
Cégbíróság/cégjegyzékszám: Cg.01-09-925813
Adószám: 14914418-2-43
Bankszámlaszám: 10700536-49497306-51100005 (CIB)
Az e-kereskedelmi törvény
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint
az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az
elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés
előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az
elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében
az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja: A
törvény hatálya 1.§ (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a. a Magyar
Köztársaság területéről nyújtott , valamint a Magyar Köztársaság területére
irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra; b. az a) pontban
meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybevevőnek illetve szolgáltatónak
minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli
szervezetre.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Unió
tagállamainak területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő
szolgáltatásra.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági
eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő
szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok
alkalmazását.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki az elektronikus levélcím fenntartására és az
elektronikus magánlevelezésre.
Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában: a. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk,
illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje; b.
Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg
-továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses
eszközök alkalmazása; c. Európai Unió tagállamainak területéről nyújtott
szolgáltatás: az Európai Unió bármely tagállamának területén lévő székhelyén,
telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő
szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által
nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás; d. Igénybevevő: az a
természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet,
aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe; e.
Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható
adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy az annak tartalma jogi védelemben
részesül-e; f. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus
úton, távollevők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás,
amelynek igénybe vételét a szolgáltatás igénybevevője egyedileg kezdeményezi,
továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevők
részére, az igénybevevő egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek
a szolgáltató, illetve az igénybevevő részéről nem az Alkotmány által
biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznaik; g. Magyar
Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről
a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy
magyarországi igénybevevők számára kívánják elérhetővé tenni; h. Magyar
Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén
lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal
összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató
által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás; i.
Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó
természetes illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
Az előzetes engedélyezést kizáró elv
3. §
(1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatást bármely természetes,
illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet végezhet.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatást képező tevékenységre egyébként jogszabály által előírt minősítési,
képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos
adatszolgáltatás
4. §
(1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen
hozzáférhető módon magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat:
a. a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, a
képviselőjének nevét is; b. a szolgáltató lakcímét, székhelyét, telephelyét; c.
a szolgáltató elérhetőségeit, különösen az igénybevevőkkel való
kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét;
d. amennyiben a szolgáltató tevékenységének végzéséhez jogszabály
nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, a szolgáltatót nyilvántartásba
vevő hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát; e.
amennyiben a szolgáltató tevékenysége jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a
tényt a jogszabály megjelölésével, a felügyeleti hatóság megnevezésével és
elérhetőségével; valamint a felügyeleti hatóság engedélyének számával; f.
amennyiben tevékenységére szakmai vagy etikai előírások irányadóak, az azokra
való hivatkozást elérhetőségük megjelölésével; g. a szolgáltató adószámát; h.
amennyiben a szolgáltató valamely - az adott szolgáltatással összefüggő -
szakmai kamara tagja, annak megnevezését; i. amennyiben természetes személy
szolgáltató vagy a szolgáltató szervezet tagja vagy vezetője - az adott
szolgáltatással összefüggően - ilyennel rendelkezik, tudományos vagy szakmai
fokozatát és megszerzésének helyét, j. amennyiben a szolgáltató minősítését vagy
akkreditációját törvény írja elő, a minősítő illetve akkreditáló okirat adatait,
elérhetőségét; k. az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről
szóló 1997. évi CLV. törvény 8. §-nak megfelelő tájékoztatást.
(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését
és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató
köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly
módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen
tájékoztatni kell az igénybevevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a
szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybevevőhöz történő eljuttatás
minden költségét.
(3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott
információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot
jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről.
5. §
(1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését
megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon
hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybevevő számára, hogy tárolja
és előhívja azokat.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban
előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybevevő ajánlatának
elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybevevőt:
a. azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való
megkötéséhez meg kell tenni; b. arról, hogy a megkötendő szerződés írásba
foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve,
hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c. az adatbeviteli
hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához
és kijavításához biztosított eszközökről; d. a szerződés megkötésének, valamint
a szerződésnek a nyelvéről; e. arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó
- magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti
magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex
elektronikus úton hol hozzáférhető.
(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybevevő közötti
szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2)
bekezdés rendelkezéseitől.
6. §
(1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai
eszközökkel biztosítani, hogy az igénybevevő az adatbeviteli hibák azonosítását
és kijavítását ajánlatának elektronikus úton való elküldése előtt el tudja
végezni. Ilyen eszköz hiányában az igénybevevő nyilatkozata nem minősül
ajánlatnak.
(2) A szolgáltató köteles az igénybevevő ajánlatának megérkezését az igénybevevő
felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e
visszaigazolás az igénybevevő ajánlatának elküldésétől számított 48 órán belül
nem érkezik meg az igénybevevőhöz, az igénybevevő ajánlati kötöttsége megszűnik.
(3) Az ajánlat és annak visszaigazolása akkor tekintendő a másik szerződő félhez
megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.
(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybevevő közötti
szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől,
ha erről megállapodtak.
(5) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamint az 5.§ (1) és (2) bekezdéseit
nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű
kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján létrejött szerződések
esetén.
A szolgáltató felelőssége
7. §
(1) A szolgáltató a polgári jog általános szabályai szerint felel az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatás során továbbított, tárolt vagy
hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott
jogsérelemért illetve kárért.
(2) Nem felel a szolgáltató az (1) bekezdés szerinti jogsérelemért illetve
kárért, amennyiben eleget tesz a 8-11. §-okban meghatározott feltételeknek, és a
13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 9-11. § szerinti szolgáltató
lefolytatja a 13. § szerinti eljárást, valamint úgy jár el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.
(3) A szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki
azt, hogy a jogszabályba ütköző tartalmú információval jogaiban megsértett
jogosult a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésével, illetve
abbahagyásával kapcsolatos követeléseit a szolgáltatóval szemben is
érvényesítse. E perben a szolgáltató a pernyertes jogosult perrel kapcsolatos
költségeinek megfizetésére nem kötelezhető.
(4) A szolgáltató 8-11. §-okban meghatározott szolgáltatás tekintetében nem
köteles előzetesen és rendszeresen ellenőrizni az általa csak továbbított,
tárolt, hozzáférhetővé tett információ tartalmát, továbbá nem köteles olyan
tényeket vagy körülményeket keresni, melyek jogellenes tevékenység folytatására
utalnak.
(5) A szolgáltató polgári jogi felelősségének 8-11. § szerinti korlátozása nem
érinti az egyéb jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.
8. §
(1) Az olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás esetén, amely
abból áll, hogy a szolgáltató az igénybevevő által biztosított információt
távközlő hálózaton továbbítja vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít
(egyszerű adatátvitel), a szolgáltató akkor nem felel a továbbított információ
tartalmával okozott kárért, ha:
a. nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását; b. nem a
szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét; és c. nem a szolgáltató
választja ki, illetőleg nem változtatja meg azt az információt, amely
továbbításra kerül.
(2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1)bekezdés szerinti lehetővé tétele
magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű
automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás
lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a
továbbításhoz szükséges.
9. §
Az olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás esetén, amely abból
áll, hogy a szolgáltató az igénybevevő által biztosított információt távközlő
hálózaton továbbítja és az alapvetően a más igénybevevők kezdeményezésére
történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja, a szolgáltató akkor
nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával
okozott kárért, ha:
a. a szolgáltató nem változtatja meg az információt; b. a tárolt információhoz
való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott
feltételeknek; c. a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a
széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak; d. a
közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos
adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia
jogszerű használatát; és e. a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa
tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást
szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a
hálózatról eltávolították vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását
megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a
hozzáférés megtiltását elrendelte.
10. §
Az olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás esetén, amely abból
áll, hogy a szolgáltató az igénybevevő által biztosított információt tárolja, a
szolgáltató akkor nem felel az igénybevevő által biztosított információ
tartalmával okozott kárért, ha:
a. nincs tudomása bármely, az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról
vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát, vagy jogos érdekét sérti; b.
nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsítené, hogy az
információval kapcsolatos magatartás jogellenes vagy arról, hogy az információ
bárkinek a jogát, vagy jogos érdekét sérti; c. amint az a) és b) pontban
foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ
eltávolításáról vagy a hozzáférést nem biztosítja.
11. §
Az olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás esetén, amely abból
áll, hogy a szolgáltató információk megtalálását elősegítő segédeszközöket
biztosít az igénybevevő számára, a szolgáltató akkor nem felel az információ
ilyen módon történő hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha:
a) nincs tudomása bármely, az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról
vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát, vagy jogos érdekét sérti; b)
nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsítené, hogy az
információval kapcsolatos magatartás jogellenes vagy arról, hogy az információ
bárkinek a jogát, vagy jogos érdekét sérti; c) amint az a) és b) pontban
foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ
eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.
12. §
A 10-11. §-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség
alól, ha az igénybevevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján
cselekszik.
Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról
>br> 13. §
(1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén,
előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló
jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ sérti (a továbbiakban:
jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt
értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát
sértő tartalmú információ eltávolítására.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a. a sérelem tárgyát és a jogsértést
valószínűsítő tények megjelölését; b. a jogsértő tartalmú információ
azonosításához szükséges adatokat; c. a jogosult nevét, lakcímét, illetve
székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.
(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés
szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet
ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba
foglalt meghatalmazást is csatolni kell.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a
szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybevevő (a
továbbiakban: érintett igénybevevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli
tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt
információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása
iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító
értesítése alapján történt.
(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés
alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ
eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult, vagy a
jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a
(4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását
bíróság vagy hatóság rendelte el.
(6) Az érintett igénybevevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás
átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy
közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ
eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell: a. az eltávolított,
illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a
hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett
igénybevevőt azonosító, a törvény 4.§ (1) bekezdés a) - e) és g) pontjaiban
meghatározott adatokat; b. indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybevevő
által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti
értesítésében megjelölt jogát.
(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul
köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat
a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés
megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.
(8) Ha az érintett igénybevevő a jogsértést elismeri, vagy a (6) bekezdés
szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást, vagy az nem tartalmazza a (6)
bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz
való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának
hatályát köteles fenntartani.
(9) Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10
munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét
abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is
tartalmazó kereset, vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján
érvényesíti, vagy büntető feljelentést tesz és az eljárás megkezdését
kezdeményező beadványának másolatát annak benyújtásától számított 3 munkanapon
belül megküldi a szolgáltatónak, a szolgáltató a beadvány másolatának
átvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő
alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való
hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten
eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a jogosult beadványa másolatának
megküldésével az érintett igénybevevőt az intézkedés megtételétől számított 3
munkanapon belül értesíti.
(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogerős érdemi
határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését, vagy a kérelem
elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Ha az érdemi
határozat az érintett igénybevevő javára rendelkezik, a szolgáltató
haladéktalanul köteles az érintett információt ismételten hozzáférhetővé tenni,
egyébként a (8) bekezdés szerinti szolgáltatói intézkedés hatálya fennmarad.
(11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben
meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem
térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A
felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik, vagy
általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá
az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett
elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól
származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.
(12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az
ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben
az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben
meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával küldött
reklámokra vonatkozó különös szabályok
14. §
(1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával
küldött reklámnak világosan és egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, amint
az hozzáférhetővé válik az igénybevevő számára. Kizárólag az igénybevevő
egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus úton, levelezés
során reklám.
(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával
küldött reklámhoz kapcsolódóan tájékoztatni kell a címzettet arról az
elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről, ahol a reklámok
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával történő
küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti.
(3) A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője köteles
nyilvántartást vezetni azokról, akik részükre írásban bejelentették, hogy
kívánnak információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával
reklámot kapni. A nyilvántartás harmadik fél számára kizárólag az igénybevevő
előzetes hozzájárulásával adható át.
(4) A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője nem küldhet
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával reklámot
azoknak, akik a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban nem szerepelnek.
A küldés tilalma a reklámozó, a reklámszolgáltató illetve a reklám közzétevője
által küldendő összes reklámra vonatkozik.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös
fogyasztóvédelmi szabályok
15. §
(1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi, pénzügyi és
nyugdíjpénztári, valamint a biztosítási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetek a fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és
orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatására kötelesek az ügyfelek részére
elektronikus úton is ügyfélszolgálatot működtetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek - amennyiben szolgáltatásaikat az
igénybevevők számára kizárólag elektronikus úton nyújtják - továbbá a kizárólag
információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységet végző
szervezetek jogosultak az ügyfélszolgálatot kizárólag elektronikus úton
biztosítani. A fenti szervezetek üzemzavar esetén kötelesek telefonos
ügyfélszolgálatot működtetni.
(3) A (2) bekezdés szerint biztosított ügyfélszolgálat a panasz elutasítását
köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak egy példányát az ügyfélnek
elektronikus úton haladéktalanul megküldeni.
Vegyes és záró rendelkezések
16. §
(1) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30.
napon lép hatályba.
(2) E törvényt kell alkalmazni a hatályba lépését követően nyújtott információs
társadalommal összefüggő szolgáltatásokra azzal, hogy a szolgáltatók e törvény
hatályba lépését követő 90 napon belül kötelesek biztosítani, hogy információs
társadalommal összefüggő szolgáltatásaik megfeleljenek e törvény előírásainak.
(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról
szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép
hatályba.
(4) Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány
megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettség a digitális archiválásról szóló
külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus úton
is teljesíthető.
(5) A Hírközlési Felügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a szolgáltató
tevékenysége megfelel-e az e törvényben foglalt rendelkezéseknek.
(6) A Hírközlési Felügyelet bírságot szabhat ki azzal a szolgáltatóval szemben,
aki az e törvényben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. A bírság összege
500.000 forintig terjedhet.
(7) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően hatályba lépett törvény,
törvényerejű rendelet vagy ezekkel kihirdetett nemzetközi egyezmény Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, illetőleg közlekedési, hírközlési és
vízügyi minisztert említ, ott a hírközlési feladatok (frekvenciagazdálkodás,
távközlés, postaügy, informatika) tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt,
illetőleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, az egyéb feladatok
tekintetében a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot, illetőleg a közlekedési és
vízügyi minisztert kell érteni.
17. §
Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az érintett
miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza a) az informatikai
biztonság követelményeit, b) az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus iratkezelés és a digitális archiválás
szabályait, c) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás alapját
képező tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges egyéb
előírásokat.
18. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai
között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I.
törvény 3.§-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus
kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvvel, kivéve annak 2. cikke g) pontját, 3. cikke 2., 4. és 5.
bekezdését, 8. cikkét, 16. cikkét, 17. cikke 2-3. bekezdését és 19. cikkét.