Misinian hand gombák.
Előszó Eljött az ideje egy magyar nemesítésű fenyőkről szóló gyűjteményes könyv kiadásának. E kijelentés talán furcsán hat első olvasatban, de valóban ez a helyzet. Sok ember sokrétű munkájának összegzésére vállalkoztam szerzőtársaimmal együtt, amihez az internet digitális világa szolgál technológiai háttérként.
Azt hiszem így pontos a megfogalmazás — nem imádni, hanem használni akarom az internetet, hisz többek közt erre is való lehet. E misinian hand gombák kitekintésben nem tűztem ki célul a magyar botanikatörténet kutatását, a fajok leírásában vállalt szerepüket sem, az más tanulmány tárgya lehet. Vannak dicső elődök, akik a fenyőváltozatok előállításában jeleskedtek — Ambrózy-Migazzi, Niemetz, Saághy, Bánó és Barabits, vannak a földtekén biztos lábbal járó botanikusaink, kertészeink — Priszter, Debreczy, Rácz, Kósa, Baracskay Mária, Hódi Tóth, vannak intézményes keretekben gyűjteményeket szervezők — Orlóci és a MABOSZ, és van krónikás is hozzájuk — ez magam lennék sallangnak a kiváló társasághoz.
Van egy másik vonulat is, az újító kedvű faiskolákat működtető nemesítők, akik talán a legjobban tudják, mit is szeretne a vevő, és ha ilyet találnak fajtát alkotnak az új növényeikből — Tóth Gyula, Lakatos László, Nagy Zsolt, Király Andrea a példa.
Felette széles a skála elődökkel, nagyot álmodókkal, bátor expedíciókat vezetőkkel és a szép növényeket a vevőkhöz eljuttató kollégákkal. Ritka adottsággal bírunk e nyitott és sokrétű képességeink folytán. Szeretnék minden magyar nemesítőt felderíteni, aki legalább egy fenyőváltozatot felfedezett, és elszaporította. Közel 30 év fenyős adatgyűjtése, és három fenyőskönyv kiadása után itt az ideje, hogy a saját növényeinket is feltérképezzük.
Jó misinian hand gombák erre, hogy a Füvészkert Orlóci László kezdeményezésére megkezdte a magyar fenyők gyűjtését. Óvatosan, mert első lendülettel a törpe és kis növésű anyagot gyűjtve, máris körül jár. Arra gondoltam, hogy nekem kutya kötelességem e gyűjtéshez hozzájárulni a Magyar Fenyők Kincsestárá-nak kiadásával, legalább tudjuk meg mit is kellene összegyűjteni. Az előzetes felderítésem igazolta Orlóci László óvatosságát, magyar fenyőfajtánál is több lesz a lajstromban. Bár Barabits Elemér időközben elment, nemcsak fenyőfajtát hagyott hátra, hanem nagy hatással volt a következő nemzedékre is, akik ma szintén új növényeket fedeznek fel.
Meglátni egy bábaseprőt, egy rügymutációt, egy eltérő magoncot a magágyban, bővebb értelemben megtalálni az elrejtettet, felismerni egy új jelenséget. Legalább ilyen fontos volt Debreczy Zsolt, Rácz István világkörüli, és Kósa Géza ázsiai gyűjtőútjainak hozadéka, melyen mások is — Simon Ferencné, Hódi Tóth József — felbátorodtak, és amerikai, mediterrán, kisázsiai gyűjtő expedíciókat vezettek.
Az előrelátó elődök már 30 éve tudták, hogy új, sivatagokból, félsivatagokból szelídített növényekre lesz szükségünk, ha kultúrtájaink kiszáradását nem tudjuk megállítani.
Magam is e gondolat szolgálatába állítottam saját fenyőgyűjteményemet, és az eredmény az elöl haladókat igazolta.
Munkájuk által gyakorlatilag Magyarországon van az USA középnyugati sivatagainak ott még nem kellően értékelt fenyőanyagának jó része, betekintést nyertünk Mexikó hegyvidékeinek fenyővilágába is, Belső-Ázsia és Kisázsia félsivatagi fenyőinek európai génbankja.
Közel éve ültette el id. Folly Gyula első délszaki növényeit Badacsonyőrsön, és valamiért túlélték a növények a számunkra szelíd balatoni klímát. Néhányan tovább vittük e túlélőket még szigorúbb helyekre, és 30 év alatt kiderült, jók lesznek ezek fokban is aszályos területeken. Talán majd egy következő nemzedék elviszi e növényeket Svédországba, Alaszkába, Szibériába.
Some remarks on the effect of imitation in novel vowel qualities
Kiruna, Anchorage és Misinian hand gombák főutcáit libanoni cédrusokkal ültetik be, valamikori mediterrán és félsivatagból kimentett borókák keltik majd az az érzést az ottaniakból, hogy élhető helyen laknak. Mostani tapasztalataim igazolják félelmeiket. Valóban deviáns az, aki alkot, és valóban mindig jön egy célirányos tolvaj, aki tudhat az új növények létezéséről. Fel kell tennünk a kérdést, valóban deviáns lenne-e az alkotó ember, vagy csak nálunk süllyedtünk ilyen mélyre, hogy az alkotó eleve tudja, bűnös utakon jár.
Yerba Maté CBSé Silhouette 500g
A jelenség valóban kitapintható, érzékelhető, és egyben tragikus is. Valamilyen oknál fogva ma az misinian hand gombák embereknek bűntudatuk van, és ha mégis nemesítenének, úgyis jön az ügyeletes kertpusztító. E kérdéshez talán szociológusok tanácsára lenne szükség, mert létező valóság. A Magyar Fenyők Kincsestára e rossz hagyaték kikerülésére is készül.
A növényekről készített lehetőleg teljes adatsor éppen az ő védelmüket szolgálja. A részletes növényleírásokban olyan megismételhetetlen információk sorakoznak, amelyeket egy lopott növény esetében a tolvaj nem képes előadni. Az adatbázis képdukomentációja teljeskörű védelmet nyújthat a nemesítőnek. Természetesen kell lennie megoldásnak a kishitűség, az alkotás leminősítése, és a tolvajlás ellen. Szeretném, ha e növények megjelennének a faiskolák jegyzékeiben is, hogy elterjedhessenek.
Ha nemesítőink úgy vélik, hogy különlegesen szép új fajtáikat a világ fenyőpiacára kívánják eljuttatni, e kiadvány bizonyára segíti őket, mert biztos hátteret ad az igényes megjelenés. Raktárszerű tárolásban a magyar fenyőfaj hektárt igényel, parkszerűen tervezve 4- 7 hektár is lehet. Több olyan arborétumunk is van, amelyekben bőven lenne ennyi hely.
Куда мы едем. Парень расплылся в широкой улыбке. - А то ты не знаешь. Беккер пожал плечами.
A kishitűség ellen magam is küzdök szerény eszközeimmel. Gyakran találkozom nemesítőkkel, akik valamely külföldi eredetű fajtán találtak mutációkat, vagy magvetéséből keletkezett új növény. Mindig azt mondom nekik, tanuljatok meg nevet adni, és legyetek büszkék az eredményre.
Amíg ilyen neveket adunk, csak utángyártók leszünk. Rendes névvel viszont alkotók — aztán majd a fajtaleírásban megemlítjük, hogy Moonglow magvetésből vagy mutációból jött-e elő, amijük van. Amikor szóba hozom, mindegyik azt mondja, csak utalni akar az eredetére. Jó, utaljon a leírásban. A jelenség nem tipikusan magyar, mert ugyanezt tapasztaltam a lengyeleknél is. Nekik is van vagy fenyőfajtájuk, és a nagy részük ma még használhatatlan az ugyanilyen neveik miatt.
Pécsi állatvédővel mentem és iszonyat állapotokat tapasztaltunk.
Ők is emiatt maradtak ki eddig a nagy Hogyan kell kezelni a gomba az ujjak és a körmök között Kincsestárából, pedig amúgy nagyon szép növényanyaguk van. Ilyen kitekintésben valami keleteurópai átokkal állhatunk szemben, mert errefelé valóban így zajlik az élet.
Ez a magyar fenyőskönyv nemcsak összegzés, de valami újnak a kezdete is egyben. Hagyjuk hátra a gátlásokat, tanuljuk meg a névadás fortélyait, ezzel is javítva a nemesítők megbecsülését, misinian hand gombák elterjedésének legetőségeit.
Remélem azt is, hogy e nagyszerű nemesítő társaságot későbben is egyben lehet majd tartani valamilyen szervezett formában. Szellemi értelemben bizonyosan, de egyúttal példát is mutathatunk abotanika más területeit művelők számára. Engedjenek meg egy további információt Barabits Elemérrel kapcsolatban. Miután teljes képem gomba a körmök alátérségére a világ fenyőügyeiről, ma az internet világában tucatjával látom Elemér bácsi növényeit művelni szerte a világban, és egyre többet.
Nem egy holland és belga arborétum külön gyűjti növényeit, és nagyon büszkék rá. Amerikában is egyre több faiskola tart Barabits növényeket. Arra alkalmas időben közzéteszem idevágó adataimat, talán ha kialakul ez a Magyar misinian hand gombák kincsestára.
Amerikai gardenweb fórumokon lelkesen számolnak be arról, ha valaki egy Barabits növényhez hozzájutott. Nagyon szomorúan teszem, de ma azt látom, hogy amit Elemér bácsi nem adott ki a kezéből külföldieknek, az ma itthon senkinek sem kell. A magyar faiskolák rég lepusztult külföldi növényeket szaporítanak, miközben csak nálam 30 tüneményes Barabits növény van, 30 évesek. Adnék szaporítóanyagot komolyabb faiskoláknak belőle — nem mellesleg ezek államilag minősített növényanyag részei, így elvileg korlátlanul szaporíthatóak teljes garanciával.
Bár nem sokkal halála előtt fajtái egy részét visszavonta, én ezt nem veszem készpénznek. Vagyunk egy páran, akiknek fontos a Barabits-örökség felderítése, és nem állunk rosszul. Sok időnk és fáradságunk van benne, márcsak emiatt sem hagyjuk elveszni. Meg az önbecsülés miatt sem.
Ha megengedik, elmondom, hogy Orlóci Lászlóval vetettem fel egy Barabits arborétum ötletét bő 10 éve. Magam írtam le Elemér bácsi összes növényét az ben kiadott Fenyők kincsestárában.
Soha nem felejtem el, hogy amikor megbeszéltük a dolgot, ajánlottam, hogy mint korábban is annyiszor, elmegyek Sopronba, és ott végigbeszéljük a növényeket. Erre azt mondta, édes fiam, most én megyek hozzád, mert ez nekem fontosabb, mint neked. Ha nehezen is, de megértettem őt, és betudtam egy ma ködbevesző erkölcs által diktált kötelességnek.
És Barabits Elemér vonatra ült, eljött hozzám Budapestre, és egy vendéglőben valóban átrágtuk magunkat életművén. Bő 40 oldal lett belőle, amely önálló fejezete lett a Fenyők kincsestárának. Ez a könyv került vagy 40 példányban Hollandiába, ahol azóta sem láttak ehhez foghatót, egy nemesítő életműve életében megjelent.
Nagyjából ez volt a történet, de az újabb kiadásban lesz néhány utólagos korrekció, amelyek Barabits Miklós szerzői szerepét erősítik. Korábban ezt nem tudhattuk.
Még írnék pár életművet, mert jelölt éppenséggel lenne bőven. Ők Barabits-kaliberű emberek, hozzá hasonlóan kiváló érzékkel és tudással. Bob kivételével misinian hand gombák bábaseprővadász, ott sokkal jobb a hatékonyság ipari méretekben. E könyv miattuk is készült, mintegy a tiszteletükre. Ma már nem úgy van, hogy véletlenül találunk valamit az erdőben.
Módszeres felderítés az erdőszelvényekben, majd február végén jön az aratás. Szezononként új bábaseprő oltása a feladat, így lett Csehország is fenyős nagyhatalom, hisz már bőven ezer felett járnak a törpe növények begyűjtésével. Így talált Jerry Morris is százával bábaseprőket a középnyugati félsivatagokban USAmintha csak rájött volna, hogy Debreczy Zsolt sem véletlenül járt arrafelé korábban.
Debreczy persze nem bábaseprőket keresett akkor, szerencsére, hanem a középnyugat genetikai örökségét. Ezek az emberek nem misinian hand gombák, egészen másról van szó. A lehetetlen helyekről előhozott növényeik részei lesznek életünknek, úgymond fogyaszthatóvá válnak, és így szerethetővé. Ha még ráadásul a neveik is jól csengenek, a siker biztosan nem marad el.
